Írta: Benes Beáta
2014. szeptember 24.
Az Aegon Prémium legutóbbi Befektetői est rendezvényén Dr. Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója tartott érdekfeszítő előadást a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságáról.
A szakember a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban kiemelte: mindenki vékony jégre lép, aki öngondoskodás nélkül várja az időskort.
Az öregségi nyugdíj kiszámításának módszertanát kevesen ismerik, és ezzel kapcsolatban ma is számos tévhit él az emberekben. Sokan például még mindig úgy tudják, hogy a nyugdíjszámítás alapja az utolsó 5 év keresete, ez azonban nem igaz – hívta fel a figyelmet Dr. Győrfi Zoltán, aki ezek után részletesen ismertette a nyugdíjszámítási mechanizmus lépéseit.
A szakember kiemelte: míg az 1860-as években még minden rendben volt a hazai demográfiai folyamatokkal – azaz a fiatalabb generációk tagjai lényegesen többen voltak, mint az idősek –, mostanra a korfa elkezdett a feje tetejére állni. 1980 óta az élveszületések száma minden évben kevesebb volt, mint a halálozásoké, az 55 és 59 év közöttiek pedig csaknem annyian vannak mint a 25-29 évesek.
Megyénként jelentős különbségeket mutatnak az átlagnyugdíjak is: miközben 2013-ban Budapesten 119 ezer, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 77 ezer forint volt az átlagnyugdíj.
Mindez különösen fontossá teszi, hogy az emberek maguk is félre tegyenek idős napjaikra, véli Dr. Győrfi Zoltán, aki egy nettó 150 ezer forintot kereső 45 éves ember példáján összehasonlította a jelenleg rendelkezésre álló öngondoskodási lehetőségeket is.
Havi 25.000 forint megtakarítással (ez éves szinten 300.000 forintot jelent) most bárki évi 20%-os, azaz 60.000 Ft értékű plusz adójóváírást vehet igénybe mind a nyugdíjbiztosítás, mind a nyesz, mind az önkéntes nyugdíjpénztári befizetései után. A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy különösebb szaktudás nélkül is magasabb hozam érhető el. A nyesz-szel olcsón kereskedhet, aki megfelelő pénzügyi jártassággal bír, az önkéntes pénztárak előnye pedig, hogy a munkáltató átvállalhatja/kiegészítheti a díjfizetést.
Dr. Győrfi Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjbiztosítások a megkötéskor érvényben lévő szabályok szerinti nyugdíjkorhatár elérésekor szolgáltatnak, azaz, aki most köt ilyet, 65 éves korában akkor is bizton számíthat a kifizetésre, ha időközben megemelkedik a nyugdíjkorhatár. A befizetéseket ráadásul most adójóváírás is növeli, akár évi 130 ezer forint értékben.
Érdemes odafigyelni a megnövekedett adóterhekre is a befektetéseink kiválasztásakor, hiszen a már megszokott 16%-os kamatadón felül 2013. augusztus 1-től további 6%-os EHO-t is meg kell fizetni a kamatjövedelmek után. Mindezek arra ösztönözhetik a megtakarítani vágyó ügyfeleket, hogy hosszabb távon gondolkozzanak és a befektetési termék megválasztásával igyekezzenek csökkenteni, optimalizálni a közterheket. A biztosítási befektetés e tekintetben is kiváló választás lehet ügyfeleink közép-hosszú távú pénzügyi céljainak eléréséhez.
Agresszív kamatcsökkentést folytatott a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években: a 2012 nyarán még 7%-on álló jegybanki alapkamatot folyamatosan csökkentve történelmi mélypontra, 2,10%-ra vágta az alapkamat mértékét. A jegybanki kommunikáció szerint további kamatcsökkentések már nem lesznek, ellenben az MNB „tartós tartásra”, vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig a jelenlegi, 2,1 százalékon marad stabilan.
A fokozatosan csökkenő kamat és inflációs környezet miatt a lakosság nagyobb figyelmet fordít befektetéseinek megtérülésére. A mérséklődő betéti kamatkörnyezet a lakosságot arra ösztönözte, hogy magasabb megtérüléssel kecsegtető megtakarítási formák felé forduljon, és így portfólió átrendezést hajtson végre. Míg 2012-ben a lakosság állampapírokat és befektetési jegyeket csak új megtakarításaiból vásárolt, addig 2013-ban már a bankbetétekből is nagyobb mértékben csoportosították át a megtakarításaikat. 2013-ban a lakossági megtakarítások 18%-a már biztosítási termékekben került elhelyezésre.– hívta fel a figyelmet Dr. Győrfi Zoltán.